A kivitelezés folyamata lépésről lépésre

A fejezet a teljes kivitelezési folyamatot tárgyalja a helyszíni felméréstől az átadásig. Minden munkafázisnál szerepel a bemenet (mi kell a kezdéshez), a művelet, a kimenet és az ellenőrzési pont (EP). Az ellenőrzési pontok a 13. fejezet ellenőrzőlistáival azonos számozásúak.

7.1 Fázis 1 – Helyszíni felmérés

Bemenet: megrendelői igény, telekhatár-adatok, (ha van) tervdokumentáció.

7.1.1 Elvégzendő műveletek

1. A nyomvonal teljes hosszának mérése szakaszonként, iránytörésenként külön. Mérőszalag helyett hosszú szakaszon lézeres távmérő vagy mérőkerék.
2. A terep magasságkülönbségeinek felvétele: a nyomvonal esése szakaszonként, a töréspontok helye. Ez dönti el a lépcsőzést.
3. A telekhatár helyzetének tisztázása: van-e látható határjel, egyezik-e a meglévő kerítéssel, van-e vitatott szakasz.
4. A meglévő szerkezetek felvétele: bontandó kerítés, betonalapok, tuskók, támfal, épületcsatlakozás.
5. A közműnyomok felvétele: aknafedél, tolózár-sapka, gáz- és villanyoszlop, jelzőkarók, felszíni nyomvonalak, korábbi ásásnyomok.
6. A megközelíthetőség felvétele: elfér-e a gépi fúró, van-e hely a betonkeverő vagy mixer számára, kell-e kézi anyagmozgatás.
7. Növényzet: milyen bozótirtás és gyökérzet-eltávolítás szükséges.
8. Vízelvezetés: hol áll meg a víz, hol fut le a csapadék, van-e árok.
9. Fotódokumentáció készítése minden szakaszról és minden kritikus pontról.

Kimenet: felmérési jegyzőkönyv méretekkel, vázlattal, fotókkal. EP-01.

7.2 Fázis 2 – Adatgyűjtés és egyeztetések

1. [K] Közműegyeztetés: a nyomvonalat érintő közművek szolgáltatóitól nyilatkozat vagy közműtérkép beszerzése. Ez nem formalitás — ez a fázis védi meg a kivitelezőt a legnagyobb kártól.
2. [K] HÉSZ és településképi rendelet vonatkozó pontjainak kiolvasása: magasság, áttörtség, anyag, szín, kapuvisszahúzás.
3. [K] Ha a kerítés közterületre, közút mellé, vízparti sávba vagy vasúti védőtávolságba esik: kezelői hozzájárulás.
4. [A] Szomszédi egyeztetés telekhatáron álló kerítésnél; írásbeli megállapodás közös költségviselés esetén.
5. [A] Ha a telekhatár vitatott vagy jelöletlen: földmérői kitűzés megrendelése. Ennek költsége töredéke egy visszabontásénak.
6. [A] A megrendelővel a műszaki tartalom írásos rögzítése: típus, magasság, szín, bevonat, oszlopméret, kapuk, lábazat, kiegészítők, a bontás és a földmunka terjedelme.

Kimenet: hozzájárulások, közműadatok, aláírt műszaki tartalom. EP-02.

7.3 Fázis 3 – Talajvizsgálat és talajfeltárás

Kerítésnél teljes körű geotechnikai szakvélemény ritkán készül, de a talaj megismerése nem hagyható el.

[A] Ajánlott minimális eljárás: a nyomvonal mentén legalább 2-3 próbagödör vagy próbafúrás a tervezett alapmélységig, szakaszonként; a kitermelt anyag megtekintése és fényképezése; a talajvíz jelenlétének rögzítése. Eltérés esetén a megrendelő írásbeli tájékoztatása a többletköltségről még a munka megkezdése előtt.

Kimenet: talajfeltárási feljegyzés, alapozási döntés. EP-03.

7.4 Fázis 4 – Tervezés, kiosztás, anyagkiírás

1. A kapuk és a nyílászáró helyek véglegesítése (helyzet, szélesség, nyitásirány, gépjármű felállási hely).
2. A sarok- és töréspontok rögzítése.
3. A bilincstípus kiválasztása → ebből következik a tengelytáv (lásd 35. táblázat).
4. Szakaszonként a mezőszám és a maradék meghatározása, a vágott tábla helyének kijelölése.
5. A lépcsőzés megtervezése terephajlásnál: hol és mennyivel lép a kerítés.
6. Az oszlophosszok meghatározása beépítési módonként (34. táblázat).
7. Az alapméretek rögzítése oszloptípusonként (közbenső / vég / sarok / kapu).
8. Az anyagkiírás összeállítása (lásd 12. fejezet).

[A] A kiosztási terv legyen írásos: szakaszhossz, mezőszám, oszlopszám típusonként, vágott tábla helye, lépcsőzés. A fejben tartott kiosztás a kivitelezés közbeni tévedések fő forrása.

Kimenet: kiosztási terv, anyagkiírás. EP-04.

7.5 Fázis 5 – Munkaterület-előkészítés

• Bozótirtás, gyökérzet eltávolítása a nyomvonal mentén, jellemzően 1,0–1,5 m széles sávban [A].
• Meglévő kerítés bontása, a bontott anyag elszállítása vagy deponálása (a szerződésben rögzített módon).
• Meglévő betonalapok eltávolítása vagy — ha a nyomvonalba esnek — a kiosztás átgondolása.
• Terepszint rendezése, ahol a lábazat vagy a folyamatos alap ezt igényli.
• [K] Munkaterület körülhatárolása, gyalogos- és járműforgalom terelése utcafronton; a nyílt gödrök leesés elleni biztosítása.
• [A] Anyag- és szerszámtárolás kijelölése; a táblák és oszlopok alátétre, ne közvetlenül a földre kerüljenek (bevonatvédelem).

Kimenet: tiszta, megközelíthető, biztonságos munkaterület. EP-05.

7.6 Fázis 6 – Kitűzés

A kitűzés pontossága a teljes kerítés minőségét meghatározza; itt elkövetett hiba a szerelésig halmozódik és utólag nem javítható.

7.6.1 A kitűzés menete

1. A végpontok (sarok, kapuoszlop-tengely, épületcsatlakozás) kitűzése és karóval jelölése.
2. A végpontok között feszes zsinór kifeszítése a nyomvonal magasságában. Laza zsinór ívesen leng — ez a leggyakoribb kitűzési hiba.
3. A zsinór mentén az oszlophelyek jelölése a tervezett tengelytávval. A mérés mindig a szakasz elejétől történjen (kumulált mérés), ne oszloptól oszlopig — így a mérési hibák nem adódnak össze.
4. A derékszögek ellenőrzése 3-4-5 módszerrel vagy műszerrel; nagy telephelyen műszeres kitűzés javasolt.
5. A vágott (maradék) mező helyének kijelölése a legkevésbé látható szakaszra.
6. Az oszlophelyek jelölése maradandóan (festékszóró + karó), hogy a fúrás során is látszódjon.
7. [K] A telekhatártól való távolság ellenőrzése: az oszlop külső síkja és az alaptest külső széle is a saját telken belül maradjon (OTÉK 44. § (3)).

Kimenet: kitűzött, jelölt nyomvonal, kitűzési jegyzőkönyv (fotóval). EP-06.

7.7 Fázis 7 – Gödrök és furatok kialakítása

1. [K] Közmű védőtávolságán belül kézi feltárás; gépi fúrás csak a feltárás után, igazolt közműmentességnél.
2. Gépi fúrás (talajfúró, kanalas fúró) vagy kézi ásás a tervezett átmérőre és mélységre.
3. A mélység ellenőrzése minden gödörnél mérőléccel — nem szemre. Az egyenetlen mélység az egyik leggyakoribb rejtett hiba.
4. A gödör aljának tisztítása a beomlott laza földtől.
5. Kavicságy beépítése és tömörítése (100–150 mm).
6. Omló talajnál zsaluzócső (papír- vagy műanyag béléscső) vagy azonnali betonozás.
7. Vizes gödörnél a víz kiszivattyúzása közvetlenül a betonozás előtt.

Kimenet: kész, ellenőrzött mélységű gödrök. EP-07.

7.8 Fázis 8 – Oszlopállítás és betonozás

7.8.1 A művelet menete

1. A végpont- és sarokoszlopok beállítása először. Ezek adják a referenciát az egész szakasznak.
2. A végoszlopok között magassági és vonalzsinór kifeszítése — a közbenső oszlopok ehhez igazodnak.
3. Az oszlop behelyezése a gödörbe úgy, hogy a kavicságyra vagy a beton alsó rétegére támaszkodjon, ne a gödör aljára.
4. Az oszlop függőlegesbe állítása két, egymásra merőleges irányban vízmértékkel vagy lézerrel.
5. A tengelytáv és a vonalhoz igazodás ellenőrzése.
6. Ideiglenes kitámasztás (két irányban, ékkel vagy dúccal) rögzítése — a betonozás alatt és után is meg kell tartania az oszlopot.
7. A beton bedolgozása rétegekben, minden rétegben tömörítéssel (szurkálás vagy vibrátor). A tömörítetlen beton fészkes marad, és a fagy szétrepeszti.
8. A beton felső síkjának lezárása: az oszloptól elfelé lejtve, hogy a víz elfusson a tő mellől.
9. Az oszlop függőlegességének újraellenőrzése közvetlenül a betonozás után — a bedolgozás elmozdíthatja.
10. Az oszlopok tetejének magassági ellenőrzése a zsinórhoz.

Kimenet: beállított, kitámasztott, bebetonozott oszlopsor. EP-08.

7.9 Fázis 9 – Kötési idő

[K] A betonalapot a kötési idő letelte előtt terhelni tilos. A táblák felszerelése, a háló feszítése és különösen a kapuszárny felakasztása a friss betonban álló oszlopot elmozdítja — ez az elmozdulás maradandó.

Kimenet: terhelhető alapok. EP-09.

7.10 Fázis 10a – Táblás mezők szerelése

1. A bilincsek felhelyezése az oszlopokra a tervezett magasságokban. A bilincsmagasságok az összes oszlopon azonosak legyenek — ehhez sablon vagy mérőléc használandó, ne szemmérték.
2. A tábla behelyezése két oszlop közé, a bordák/huzalok bilincsbe illesztése.
3. A tábla magassági beállítása a zsinórhoz (felső él egy vonalban).
4. A csavarok meghúzása — először lazán, a tábla beállítása után véglegesen.
5. [A] A meghúzás legyen egyenletes; a túlhúzott bilincs deformálódik és átvágja a bevonatot.
6. Biztonsági csavarok esetén a letörőfej eltávolítása vagy a különleges fej rögzítése csak a végleges beállítás után.
7. Terephajlásnál a lépcsőzés: a táblák vízszintesen maradnak, a magasságkülönbség az oszlopoknál lépcsőben adódik át. A lépcső mértéke mezőnként egyenletes legyen.
8. Az alsó rés kezelése: a tervezett érték (jellemzően 30–80 mm [A]) egyenletes tartása, vagy lábazattal/aláásásgátlóval lezárása.

7.11 Fázis 10b – Feszített hálós rendszer szerelése és feszítése

Ez a művelet lényegesen nagyobb szaktudást igényel, mint a táblás szerelés, és itt a legnagyobb a hibalehetőség.

1. [K] A vég- és sarokoszlopok kitámasztásának ellenőrzése — feszítés csak kitámasztott, kötött alapú oszlopnál kezdhető.
2. A feszítőhuzalok kifeszítése: felül, alul, és 1,5 m fölött középen is. A huzalt a végoszlopon rögzítjük, majd huzalfeszítővel megfeszítjük.
3. [A] A feszítőhuzalt a háló felszerelése előtt kell megfeszíteni — ez adja a geometriai referenciát.
4. A háló tekercsének kigörgetése a nyomvonal mellett, a végoszlopnál rögzítése (jellemzően feszítőléc vagy átfűzött huzal segítségével, hogy az erő a háló teljes magasságán eloszoljon).
5. A háló fokozatos feszítése a másik végoszlop felől, huzalfeszítővel vagy feszítőléces szorítóval. Nem szabad egyetlen ponton húzni — a háló elcsavarodik.
6. A feszítettség ellenőrzése: a háló a mezők közepén se lógjon be láthatóan; a szemek alakja maradjon szabályos.
7. A háló kötése a feszítőhuzalhoz hálókötöző dróttal vagy kapoccsal, kb. 30–50 cm-enként [F].
8. A háló kötése a közbenső oszlopokhoz (kapoccsal, huzallal vagy oszlopfülekkel).
9. A háló toldása: átlapolással (legalább egy szemnyi átfedés) és összekötözéssel, vagy összefűzött huzallal. Az illesztés ne essen mezőközépre.
10. Az alsó él rendezése: talajhoz kötés, leszögezés, aláásásgátló beépítése vagy a háló L alakban visszahajtott, betemetett szakasza (30–50 cm) [A].

7.12 Fázis 11 – Kapuk beépítése (lásd még 8. fejezet)

1. A kapuoszlopok betonjának teljes kötése után (legalább 7, javasoltan 14 nap).
2. A kapuoszlopok függőlegességének és párhuzamosságának ellenőrzése a szárny felakasztása előtt.
3. A pántok felszerelése, a szárny felakasztása, a záródási rés beállítása.
4. A nyitás-zárás próbája teljes ívben; ütközők és záródási pontok beszabályozása.
5. Tolókapunál a futópálya vagy önhordó sín szintezése, a görgőkocsik beállítása, a kifutásgátló és kiemelésgátló beépítése.
6. Motoros kapunál a hajtás felszerelése, végállások beállítása, biztonsági elemek (fotocella, erőhatárolás, biztonsági él) beszabályozása és próbája.
7. A kapu és a szomszédos kerítésmező illeszkedésének ellenőrzése.

7.13 Fázis 12 – Kiegészítők, bevonatjavítás, takarítás

• [K] Minden vágott, fúrt, hegesztett és sérült felület bevonatjavítása cinkben gazdag javítófestékkel vagy cinkspray-vel, porszórt rendszernél színazonos javítófestékkel is. Ez nem kozmetika: ezek a helyek indítják a korróziót.
• [K] Oszlopkupakok felhelyezése minden oszlopon — kivétel nélkül.
• Kiegészítők (aláásásgátló, lábazat, szögesdrótkonzol, kameratartó) beépítése.
• A betonalapok környékének rendezése, a kitermelt föld elterítése vagy elszállítása.
• A táblák és a háló megtisztítása a betoncseppektől — a rászáradt beton a bevonatot roncsolja, és utólag csak sérüléssel távolítható el.
• Hulladék (csomagolás, huzalvég, bontott anyag) elszállítása.

7.14 Fázis 13 – Végellenőrzés és átadás-átvétel

A 13. fejezet ellenőrzőlistái szerint. Az átadási dokumentáció tartalma:

• kitűzési és felmérési jegyzőkönyv;
• közműegyeztetési dokumentumok;
• anyagbizonylatok (hálótermék adatlap, oszlop adatlap, bevonatadatok, beton szállítólevél);
• kapu teljesítménynyilatkozata és — motoros kapunál — az átadási/üzembehelyezési dokumentáció, kockázatértékelés, kezelési utasítás;
• fotódokumentáció a takart szerkezetekről (gödörmélység, kavicságy, betonozás, kitámasztás) — ez utólag pótolhatatlan;
• geometriai mérési jegyzőkönyv (tűrések);
• karbantartási és használati útmutató (lásd 9.6);
• jótállási nyilatkozat, a kizárások egyértelmű megjelölésével (pl. utólagos belátásgátló).